Kutyák

Ha a kutyáknak nincs semmi indítéka akkor NEM támad(de neveléstől is függ)

2010-ben a legelterjedtebb kutyafajták:                                                       -Németjuhász, Tacskó, Yorki,Labrador,Golden Retriever,Puli...

2010-ben a legnagyobb kutyafajta:                                                             
-Dán Dog

Méretei:

Magassága: 221cm                             Tömege: 108kg

                   Giant George, vagyis Óriás György

Nem semmi. GYÖNYÖRŰ kutya!!!

2010-ben a Legkisebb kutya(nem hivatalos):

Scooter, a máltai selyemkutya, már sosem lesz hivatalosan is a világ legkisebb kutyája. A mindössze 8 cm magas és 20 cm hosszú új-zélandi kutyus hat hónapos korában távozott az örök vadászmezőkre. Hiába volt csaknem két centivel alacsonyabb a világcsúcstartó Boo Boo nevű csivavánál, a Guinness Rekordok Könyve szabályzata szerint ebben a kategóriában csak egy évnél idősebb kutyák indulhatnak. A címért folyó küzdelem eddig kizárólag csivavák és yorkie-k ádáz harcaként volt jellemezhető, ezért is lett volna különlegesség a máltai kutyus győzelme.

Schooter

Hát nem imádni való??!

Kutyafajták:

Német avagy Dán Dog:

A német dog lenyűgöző méreteivel, eleganciájával vívta ki magának az elismerést. A világ legnagyobb kutyáinak egyike. Múltja elég réginek bizonyul: már i. e. 2500-ban feltűntek a mai dogra emlékeztető kutyákat ábrázoló rajzok az egyiptomi sírkamrák falain. Feltehetően fáraók kedvencei voltak ezek a hatalmas termetű, arisztokratikus megjelenésű kutyák. Származását, újkori megjelenését azóta is vitatják. Főleg a német, és dán tenyésztők között alakult ki heves vita, így a világ elé két néven jutott el: német vagy dán dog. Mindkét név alatt ugyanazt a fajtát értjük, de a hivatalos FCI-elnevezése: Deutsche Dogge, vagyis német dog. Érdekes, hogy angol nyelvterületen ma is Great Dane (a nagy dán) néven ismerik.

Tulajdonságai, adatai 

A dog hatalmas kutya, amelyben a nemes külső robusztus felépítéssel, az erő eleganciával párosul. Hatalmas, mégis finom vonalvezetésű, remekbe szabott fej jellemzi, amely hosszú és keskeny. Az orrhát párhuzamos a fejtetővel. A fejnek szemből szögletesnek kell látszania. A stop határozott, a szemöldök jól fejlett. A telt ajkak az orrtól függőlegesen lógnak lefelé (fang vagy pofa). A kerek, sötétbarnabarna szemei közepes nagyságúak, a szemhéjak feszesek. Magasan tűzött fülét a legutóbbi állatvédelmi törvény bevezetéséig kupírozták (csonkították). A rövid, erős háton a váll a legmagasabb pont, a lágyék erőteljes és kissé ívelt. A hosszú, magasan tűzött farok a csánkig ér, vékony, elkeskenyedő. A mellkas széles, és egészen a könyökig ér. A has felhúzott. A hosszú lapocka ferdén áll, a könyökök szorosan a testhez simulnak. A lábak hosszúak, feszesek és párhuzamos lefutásúak. A kerek mancsokon az ujjak rövidek, zártak, és boltozatosak (macskamancs). Az izmos, feszes, hosszú, gyönyörűen ívelt nyak tűzése magas. Nagy fogai ollós harapásúak. Sötét, kerek szeme nyugalmat, értelmet sugároz. Előfordul a világos vagy kék szem (a kölykök szeme mindig kék vagy szürkéskék), esetleg felemás,de csak harlekin (foltos) színnél elfogadható. Hosszú, erős nyaka feszes, egyenes hátba fut, mely a far felé lejt. Mellkasa mély, könyékig ér. Végtagjai erős csontozatúak, egyenes állásúak. Farka csánkig lelóg, vége enyhén ívbe hajlik. Rövid, sűrű selymes szőre lehet: fekete, fekete-fehér foltos (harlekin), sárga, kék (szürke) és csíkos. A sárga dog alapszíne a világos barnától a sötét őz színig terjedhet, pofáján fekete maszk van. A csíkos egyedek ugyanezen alapszínűek, de testüket "tigriscsíkok" díszítik amik lehetnek sűrűn, vagy csak elvétve pár csík. Főleg barna alap fekete csíkokkal, de előfordulhat ritkán a sárga alap fekete csíkokkal is. A kék dog acélkék, szürkés színű.

• Marmagasság: kan: 80-100cm, szuka: 70-90cm
• Testtömeg: 50–80kg

Várható élettartam:8-10 év

Vérmérséklete 

Első osztályú őrző-védő. Élettartama nem túl sok, mivel az ilyen nagy testű kutyák rövidebb ideig élnek, mint a kisebb társaik. Várható élettartamuk mindössze 8-10 év, de előfordulhat, hogy 6 évig élnek csak. Őseit harci kutyaként tisztelték, medvére, vaddisznóra, sőt, tigrisre is vadásztak velük. Tekintélyt parancsoló külleme, megfontolt de mindig bátor magatartása kiválóan alkalmassá teszi testőri teendők ellátására. A dog érző szívű kutya, amely kifejezetten hűséges a gazdájához és a családjához. Egygazdás, azaz egyetlen egy gazdája lehet, akire mindig hallgat és folyton követi. Igen érzékeny állat, a kemény szavak nagy fájdalmat okoznak neki. Hajlamos megsértődni is. Kiképzését nem szabad túl korán kezdeni. Értelmes és kíváncsi, nem sok minden kerüli el a figyelmét. Józan és kiegyensúlyozott állat. Kiváló őrkutya. Azt mondják, a betörő bejutni még bejuthat egy olyan házba, ahol dog is lakik, de kijutni már nem fog onnan. Nem nagyon szokott ugatni. A dog nagyon odaadóan viselkedik a családjával. A család barátai az ő barátai is. A házi- és haszonállatokkal jól kijön, a gyerekeket nagyon szereti. A fajtársakkal sem szokott gondja lenni, bár egyes kanok szeretik bebizonyítani fölényüket más kanokkal szemben.

A legjobb eredményeket változatos módszerekkel és a jó teljesítmény jutalmazásával lehet elérni. Elegendő időt kell hagyni a szocializációra. A fiatal dognak elég sok bátorításra lehet szüksége. A dogot ma már kizárólag családi kutyaként őrző-védőként tartják, bár vannak olyan példányai, amelyek nagyszerű eredményeket értek el az engedelmességi próbákon. Nagyszerű szaglásának köszönhetően kiváló nyomkereső kutyává nevelhető. Tartása költséges, időigényes. Rövid ideig él, és lassan nő fel, de aki ezzel a tudattal együtt tud élni, egy olyan szentimentális óriást kap, akivel csoda együtt élni.

Német dog: a szelíd óriás - kisgyerek és dog jól megfér egymásssal! Nem kell féltenünk tőle az apróságot!

Fajtagazda ország	Németország
Osztályozás
Csoport	II. Pincserek és schnauzerek, Molosser és Schwezi havasi kutyák
Szekció	2. Molosszoid fajták
Típus	2.1 Molosser és Dog típusú kutyák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet	FCI
Érvényes standard	magyar
Kiadás éve	1999

Német Vizsla:

A rövidszőrű német vizsla jelenleg az egész világon az egyik legismertebb vadászkutya. Különösen az Egyesült Államokban népszerű. A német vizsláknak az évek folyamán négy változata alakult ki: a rövidszőrű, a drótszőrű, a hosszúszőrű és a szálkásszőrű német vizsla.

Története 

A fajta kifejlesztése az 1860-tól 1880-ig terjedő időszakban kezdődött. A nehézkes, durva és lassú ónémet vizslából nemesítették ki. Az itt-ott előforduló, porosz vizslának is nevezett, feketés vagy tiszta fekete visszaütés a fajta kitenyésztéséhez sorozatosan felhasznált pointer elődökre. A németek egy mindenes vadászkutyát akartak kialakítani. A rövidszőrű német vizsla eredetéről igen sok elképzelés alakult ki. Egyesek az olasz vizslát tartják ősének, mások a ma már kiveszett belga vadászkutyát. Legvalószínűbb azonban, hogy a régi spanyol vizsla az őse, mint annyi más vadászkutyának. A 16-18.század német vadászkutyája nagyon eltért a mai típustól. Nyugodt, nehézkes, tipikusan "hidegvérű" állat volt. Ez a típus azonban a múlt század megváltozott viszonyai között már nem vált be. A legnagyobb előrehaladást azonban a jelek szerint az jelentette, mikor spanyol vizslákat kereszteztek Szent Hubertusz kutyákkal. Ennek a keresztezéseknek az volt a fő célja, hogy a kialakítandó kutya jó csapázó legyen. Az egyik legnagyobb tenyésztő a Hannover-házból való Solms Bauenfels Albrecht herceg volt. 1870 táján ő tette azt a kijelentést, hogy a formának követnie kell a funkciót. A tenyésztők egyre inkább a könnyebb, mozgékonyabb egyedeket kedvelték, ezért a fajta gyorsaságának növelésére, a jobb szimat eléréséhez, valamint az elegánsabb külső kialakítására, pointer vérét is felhasználták. Így a század végére kialakult az ónémet vizslából a könnyebb, de szívósabb, rövidszőrű német vizsla, mely egyesíti magában a mezei és erdei munkára egyaránt alkalmas mindenes vizsla követelményeit. Temperamentuma és vadászstílusa a legmesszebbmenőkig megfelel a német vadászfelfogásnak, könnyen idomítható és a vasfegyelemre alapozott német idomítási módszert is jól bírja.

Külleme és jelleme

• Általános megjelenés, jelleme

Összbenyomásában a német rövidszőrű vizsla erőteljes, intelligens vadászkutya, élénk, de nem ideges vérmérséklettel. Közepes nagyságú, elegáns, térölelő mozgású, végtagjai izmosak, jól kötöttek. A kanok marmagassága 62–66 cm erős szikár, a szukák valamivel alacsonyabbak 58–63 cm. A testsúly 22–30 kg.Farkát kurtítják.

• Fej

Arányos a testtel, száraz, inkább könnyű, mint nehéz. A koponyatető aránylag széles és boltozott, az arcorri hajlat nem túl kifejezett. Az orrtükör sötétbarna, minél nagyobb annál jobb. A világos vagy hússzínű orrtükör nem kívánatos, csak az egész világos színű példányoknál elfogadott. A fej jellegzetessége a nemesen ívelt kosorr. Ez kanoknál kifejezettebb, mint a szukáknál. Az egyenes orrhát nem hiba, de nem jellemző a fajtára. Az ajkak nem túl nagyok, jól zárnak. A logó, nyáladzó ajkak hibának számítanak. A szemek középnagyok, nem dülledtek, de nem is mélyen ülők, a lehető legsötétebb barnák. A sárga, ún. „ragadozómadár-szemek” nem kívánatosak. A fülek magasan és széles alapokon tűzöttek, apró rövid szőrrel borítottak anélkül, hogy ráncokat vetnének, a fejhez simulnak. A fülek vége enyhén lekerekített, a csúcsa a szájzug körülig lóg.

• Nyak és törzs

A megfelelően hosszú nyak nagyon izmos, száraz, enyhén ívelt. A lapockák között a nyak széles a rátapadó izomzat miatt. A nyakbőr nem képez lebernyeget. A törzs meglehetősen rövid, erőteljesen izmolt, a mellkas nagy széles, a bordák dongásak. Az ágyék rövid és erősen izmolt. A far meglehetősen hosszú és széles. A farok magasan tűzött, munka közben a hátvonallal egy szinten hordott, egyharmad részére kurtítják. A végtagok erőteljes csontozatára masszív izomzat tapad. A lapockák hosszúak és dőltek, térölelő mozgást biztosítanak. A mellső végtagokon kívánatos a hosszú felkar. A mancsok kerekdedek, ívelt erőteljes, jól zárt ujjakkal.

• Szín és szőrzet

A rövidszőrű német vizsla rövid tömött szőre a csokoládébarnától a világosderesig terjedő színű. A hátsó lábak belső felületén a szőrzet lehet világosabb. Elfogadott az egyszínű sötétbarna is, valamint a fekete-fehéren foltozott egyedek. A fekete foltozottság ritkább, a pointerrel való keveredésre utal. A szőrzet minősége nem finom. A szőrök rövidek, durva tapintásúak. A farok és a lábak hátsó élén nem képez zászlót.

• Hibák

A durva vagy túl finom felépítés, a nehéz, nagy, burkolt fej, a lógó, laza szemhéjak, hibás harapás, rövid nyak, laza hát, nem elég szilárd függesztő övek, magasan hordott farok, nem egyenes végtagok, laza mancsok, rossz szögelések, ideges vagy limfatikus testalkat, lövésfélés.

Alkalmazása 

A rövidszőrű német vizsla sokoldalú, univerzális vadászkutya. A klasszikus angol vizslázásnál , az angol vizslák feladata a vad felkeresése és megmutatása a vadász számára. A keresés szagnyomok alapján történik, általában légszimattal. Mikor a kutya a vad szagát megtalálja, óvatosan, valósággal macska módjára, igyekszik hozzá közeledni, mintegy „ráhúz” a vadra. Biztonságos távolságban, anélkül hogy felzavarná, viszont megáll és a kutya kimerevedik. Ezt a jellegzetes jelzést, mikor a kutya felemelt mellső lábbal kimerevedik és az orra a vad irányába mutat, egész teste megfeszül, hívja a vadásznyelv vadmegállásnak, vagyis a „ kutya állja a vadat”. Ezáltal a vadász időt nyer, felkészül a lövésre, és nyugodtabban tud a vadhoz közeledni, mivel az a kutyára figyel. Ekkor parancsra, vagy a vadász közeledtére, a kutya felkelti a vadat és hasal, majd következik a lövés. Szerencsés esetben a lövés talált, de az angol vizslák feladata ezzel véget is ért, ugyanis a vad megtalálása és elhozása már a retrieverek feladata. Az angol vadászmódszerek szerint két kutyára van szükség az apróvad vadászatához. A németek praktikusan közelítették meg a kérdést: „Egy lövéshez két kutya…?!”. Miért ne lehetne olyan kutyafajtát kitenyészteni, mely nemcsak több feladatot képes egyszerre ellátni, ezáltal több vadászati módszerhez használható, ugyanakkor szükséghelyzetben meg tud felelni olyan kihívásoknak is, melyek nem tartoznak szorosan a munkakörébe? Nos, így született meg a német vizsla, amely a fentebb leírt dolgokon kívül , elvégzi a retrieverek feladatát is, vagyis megkeresi és terítékre hozza az elejtet vadat, úgy szárazon, mint vízből is, majd azt szájában tartva, míg gazdája el nem veszi , ülve átadja. De lévén sokoldalú vadászkutya, véreb feladatokat is ellát, vagyis sebzett nagyvad utánkeresése, megtalálása és a kimúlt vad jelzése („dermedtre csaholás”), vagy a még nem kimúlt vad megállítása („állóra csaholás”). Feladatkörei evvel sem merülnek ki, mert intelligens, tanulékony kutyák lévén mindenre megtaníthatók, a kotorékozás kivételével, ennek fizikai okai vannak ( nagy testű kutyafajta ), amit csak a vadászat megkíván. A vadászaton kívül, gyakran találkozunk velük más kutyás sportokban is, mint az agility, obedience, dog dancing, valamint a flyball és frizbi.
Igazán csak vadászoknak való, akiknél kiélheti vadászösztöneit.

Rokon fajták 

• hosszúszőrű német vizsla
• szálkásszőrű német vizsla
• weimari vizsla

Fajtagazda ország	Németország
Osztályozás
Csoport	VII.Vizslák, szetterek
Szekció	1. Kontinentális vizslák
Típus	1.1 Kontinentális vizsla típusúak
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet	FCI
Érvényes standard	angol
Kiadás éve	2000

   

Magyar kutyafajták:

Erdélyi kopó:

Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a tatár kopó kereszteződéséből ered. Bár a kynológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, lengyel és osztrák kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi és a szlovák őrzi. A kopózás idejétmúlt vadászmód, a legtöbb országban rendelet tiltja. Az erdélyi kopó is kihalóban volt már, az utolsó pillanatban azonban mégis sikerült megmenteni ezt a valóban ősi magyar kutyafajtát. Vadászati jelentősége nincs, nem is kimondottan szobaállat, kultúrtörténeti értéke miatt azonban a fajta fenntartása mégis kötelességünk. "Élő múzeumunkban" van a helye.

Története 

Már honfoglaló őseink is előszeretettel használtak a vadászatokon kopókat segítőnek, s amikor megérkeztek a Kárpát-medencébe, ezek a kopók keveredtek az itt élő népek kutyáival, köztük a kelta kopóval. Az Árpád-házi királyok idején alakult ki a mára kihalt pannon kopó, amely az erdélyi kopó és a magyar vizsla elődjének tekinthető. Kopókat a Képes krónika miniatúráin is ábrázoltak, első írásos említésük 1237-ből származik. A magyar királyok, nemesek rendkívül szerettek kopókkal vadászni, a magyar nemesi udvarhoz hozzátartozott a kopófalka. Az Erdélyben kialakult kopót először serlegeket díszítő domborműveken ábrázolták az 1600-as években.

A 19. században az erdélyi kopó meglehetősen elterjedt volt mind Magyarországon, mind Erdélyben. Két változata alakult ki: a rövidlábú erdélyi kopó és a hosszúlábú erdélyi kopó. A rövidlábú változatot bokros területen apróvadra, a hosszúlábú változatot erdei vadászaton nagyvadra használták. Ma az FCI csak a hosszúlábú változatot ismeri el, de a rövidlábú erdélyi kopót is tenyészti néhány tenyésztő, akik szeretnék elismertetni tizedik magyar fajtaként.

Első részletes leírása Czynk Edétől származik 1901-ből. Törzskönyvezése a 20. század elején kezdődött, de az I. világháború után meg is szakadt. A két világháború között is népszerű kutya volt, de az 1947-ben hozott román rendelet kiirtandó dúvadnak minősítette a többi kopóval együtt, s ezzel szinte halálra ítélte a fajtát. Szerencsére voltak elkötelezett hívei, akik megmentették az erdélyi kopót. Amikor Budapesten az 1968-as vadászati kiállításra készültek, és a magyar vadászkutyákat szerették volna bemutatni, kiderült, hogy az FCI az erdélyi kopót kihaltnak véli, hiszen évtizedek óta egyetlen almot sem jelentettek be. Ennek ellenére 1968-ban sikerült Erdélyben találni egy vadászt, aki a tiltás ellenére is tenyésztette a kopókat. Tőle származik az a két egyed, amelyekkel újraindult a magyarországi kopótenyésztés: Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka.

A standard elkészülte után az FCI hivatalosan is elismerte az erdélyi kopót kilencedik magyar kutyafajtaként. A romániai rendszerváltás után több kopó került elő, amelyet bevontak a hazai tenyésztésbe. Ma már Erdélyben vadászversenyeket rendeznek kizárólag erdélyi kopók részére. A fajta ennek ellenére sincs megnyugtató helyzetben, hiszen létszáma kicsi, munkája nincs, mert Magyarországon a kopózás tiltott tevékenység. Kiutat népszerűségének, ismertségének növekedése, új feladatkörének megtalálása jelenthet, hiszen a mudit is ez mentette meg a kihalástól.

Külleme és jelleme

Az erdélyi kopó az egyik legelegánsabb kutyafajta. A hosszúlábú változat fekete cservörös jegyekkel és fehér jelzésekkel, marmagassága 55–65 cm, a rövidlábú változat zsemlyesárga fehér jegyekkel, marmagassága 45–50 cm. Testtömege hosszú lábú változat: 30–35 kg,rövid lábú változat: 22–25 kg.Várható élettartama 14 év. Rövid szőre különösebb gondozást nem igényel. Használatából adódóan teste atletikus felépítésű, szikár, izmos, mozgása kiegyensúlyozott, elegáns. Egész megjelenése nemességet, harmóniát tükröz.

Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem bőbeszédű, feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik. Nyugodt természete, tanulékonysága miatt lakásban és kertes házban egyaránt tartható. Bátorsága, hűsége alapján jó házőrző válik belőle. De sohasem szabad elfelejteni, hogy az erdélyi kopó elsősorban vadászkutya, aki ősi ösztöneinek csak nehezen tud ellenállni. Póráz nélkül sétáltatni csak a legnagyobb körültekintéssel szabad, hiszen elég egy felugró nyúl, és kutyánk hanyatt-homlok rohan utána és talán soha nem tér haza. Ezért nagyon fontos az erdélyi kopó megfelelő képzése, a rengeteg séta, játék, amellyel mozgásigényét a gondos gazda kielégíti.

Fajtagazda ország	Magyarország
Osztályozás
Csoport	VI. Kopók és rokon fajták
Szekció	1. Kopók
Típus	1.2 Középnagy kopók
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet	FCI
Érvényes standard	MEOE
Kiadás éve	2000

Komondor:

A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette.

Története 

A kunlakta vidékek pásztorkutyája lehetett. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be nagy testű pásztorkutyáikat a 13. század közepén. Ezt bizonyítják részben a romániai helynevek, részben pedig Bökönyi Sándor szíves szóbeli közlése, miszerint az ázsiai sztyeppövezet nagy testű pásztorkutyái kuvasz típusúak, de Ukrajnában - a hajdani Kumániában - ma is komondor típusú pásztorkutyákat találunk. Feladata nem a terelés volt, hanem a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.

Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű komondornak, bagolyszemű komondornak vagy csak egyszerűen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte.

Pethe Ferenc 1815-ben megjelent Természet Históriájában egy rajzot is közöl a kutyáról, amely összetéveszthetetlenül felismerhető. Az első részletesebb jellemzés 1841-ben készült, ekkor a komondor ritka fajtának számított, 1899-ben a szegedi országos kiállításon egyetlen példányt mutattak be. 1909-ben kihalófélben lévő, veszélyeztetett fajtaként említik. A pásztorok nagyra becsülték kutyáikat, igyekeztek fajtatisztán tenyészteni. 1924-ben a magyar fajták közül elsőként megalakult a tenyésztőszervezete, majd 1935-ben elkészült az első standardja, Anghi Csaba munkája, amelyet változtatásokkal 1960-ban fogadott el az FCI.

A II. világháborúban a komondorpopuláció ugyanúgy nagy veszteségeket szenvedett el, mint a kuvaszok. Utána viszont megváltozott a tenyésztés iránya: míg korábban az ősi értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt, később az esztétikai megjelenés is fonto

Oldal: Dán Dog&Német Vizsla&Erdélyi kopó&Komondor
Sziasztok/Hellóó - © 2008 - 2024 - mindent-az-allatokrol.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat